[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Málta szigete kis mérete ellenére változatos élményt nyújt az oda utazóknak. Ősi templomromok, középkori paloták, szűk utcák és hatalmas katedrálisok őrzik a három lakott szigetből álló ország (Málta, a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) múltjának emlékeit. A tenger apró öblei és sziklákkal szabdalt partszakaszai szintén sok szépséget és örömöt rejtenek. A búvárkodni szeretők számára ez az egyik legjobb hely a Földközi-tenger térségében. A máltaiak kínosan ügyelnek arra, hogy minden vendégük jól érezze magát.

 

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

A sziget már 5000 évvel ezelőtt is fejlett civilizációval rendelkezett. I. e. 3500  óta mintegy ezer éven át templomokat emeltek, melyekből több is fennmaradt, ma is látható. Ilyen templom a Gozo szigetén található Ggantija, amely jelenlegi tudásunk szerint a Föld legrégebbi szabadon álló építménye (idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok) I. e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el. I. e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven, majd a rómaiak foglalták el. 60-ban Pál apostol hajótörést szenvedett a szigeten, róla nevezték el a sziget  északnyugati részén lévő öblöt. Ebből az időből maradtak fenn az ókeresztény katakombák. 870-től az arabok uralma jelentősen befolyásolta a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget  neve Malta. 1127-ben a szicíliai normannok érkeztek a szigetre, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárói. 1530-ban a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom. 1565-ben A harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (oszmán) támadást, amely után megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül. 1798-ban a lovagrend uralma véget ért, amikor Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket. 1814-ben a párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett, és az 1930-as évek közepéig flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. Málta szigete a világ legjobban megerősített helyei közé tartozott. A kb. fél budapestnyi területű szigeten a második világháború során négy repülőtér (Luqa vagy Safi, Ta Qali, Hal Far, Kalafrana) is volt a számtalan erődítményen kívül. A II. világháború során fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható. 1879-től a lovagrend Nagymestere ország nélküli államfőként regnál. 1964. szeptember 21-én az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet brit királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt, de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség és az ENSZ, valamint 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

[LAP TETEJÉRE]

A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend Máltán

A Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend az egyik legősibb ispotályos rend, amelyet 1050 körül Jeruzsálemben alapítottak. A lovagrend közel ezeréves története során többször kényszerült vándorolni és új hazát keresni. Jeruzsálemből előbb Ciprusra, majd Rodoszra telepedett. 1308-ban Rodoszon jött létre a ma is élő, szuverén lovagrendi állam.

Giulio de Medici, a Rend Lovagja és Capua Főperjele, akit VII. Klement néven pápává választottak, I. Károly spanyol császárhoz folyamodott, aki 1530. július 24-én Castelfranco Emilia-ban örökös joggal nemes és szabad feudumként a Máltai szigeteket és az afrikai parton lévő Tripolit pápai bullával megerősítve a Rendnek adományozta. A Rendet kötelezték arra, hogy Spanyolország királyára és azt Szicíliai királyként követő leszármazottaira emlékezve évente Mindenszentek napján szimbolikusan egy sólymot ajándékozzanak az örökkévalóság számára. Azóta a Keresztelő Szent János Jeruzsálemi Rendjének Lovagjai Máltai Lovagokként és a Máltai szigetek pedig az önálló államukként ismertek. Ez a sziget, amíg később kis híján feladásra került, a kereszténység védőbástyájává vált. Mindenkor harcra készen állva a fürge keresztény haditengerészet folyamatosan ellenőrizte a tengert védte Szicília és Itália védtelen partjait, pótolva a királyi flotta katonai hiányosságait és lassú akcióit. Időközben Buda elfoglalását követően a törökök a szomszédságukban lévő Bécset fenyegették. 1534-ben meghalt Phillip de Villiers Nagymester. Mindenki megsiratta e rendíthetetlen és vitéz parancsnok halálát. Maga nagy Szulimán szultán elrendelte, hogy minden mecsetben emlékezzenek meg régi ellenfelének nagy tetteiről. Mindamellett elhatározta azt, hogy megsemmisíti a Rendet és 1551. nyarán megkezdte Málta ostromát. A törökök hiába hajóztak a sziget körül nem kockáztatva a támadást, mivel a Lovagok erős flottát építettek, amely nem csak Málta, hanem az egész Földközi-tenger fölött őrködött. 1565. május 18-i kezdettel a Lovagok, Jean Francois de la Vallette Nagymesterük parancsnoksága alatt szenvedték el azt, amit a történészek a Nagy Ostromnak neveztek el. Egy 200 hajóból és 50.000 moszlimból álló flotta indított támadást Allah nevében. Majdnem négy hónapon át a Lovagok mindössze 9.000 katonával álltak ellen és több mint 20.000 ellenséget öltek meg. La Vallette hetvenéves kora ellenére az első vonalban harcolt. Amikor II. Szulimán értesült arról, hogy Fülöp spanyol király Toledoi Don Garcia, Szicília alkirálya vezetésével a Lovagoknak küldött erősítés megérkezett, 72 éves korában dührohamában meghalt. 1565. szeptember 7-én a törökök beszüntették az ostromot. Rodosz elvesztése igazolást nyert. A törökök elveszítették a tengeri uralmukat a Földközi-tengeren és két évszázadon át Málta sérthetetlen maradt. A győzelem nagy visszhangot keltett Európában és a Rend flottája a legerősebbé vált a Földközi-tengeren. A spanyol király armadájával közösen a Rend három dicsőséges vállalkozásban vett részt: 1541-ben Algír meghódításában; 1551-ben Zoara megtámadásában; és 1559-1560-ban a Tripoli expedícióban és Djerba szigetének elfoglalásában. 1571. május 24-én a pápa ösztönzésére Spanyolország és Velence részvételével megalakult a Szent Liga. Az Ausztriai Don Juan, I. Károly spanyol császár fia által vezetett flottához csatlakozott a Rend néhány galleonja. Ugyanezen év szeptember 16-án a Szent Liga flottája vitorlát bontott. Október 7-én megkezdődött a lepantói csata. A Lovagok kiemelkedő helyet foglaltak el a csatában és nagyban hozzájárultak a hatalmas győzelem kivívásához. Majdnem az összes túlélő megsebesült és 60 Lovag meghalt. 160 gályát fogtak el, 80-at felgyújtottak és több mint 30.000 ellenséget küldtek a tenger fenekére. A lepantói csatát követően megkezdődött a félhold hanyatlása, amelynek csúcspontját a haditengerészetének hanyatlása jelentette. A katonai kötelezettségek azonban soha nem halványították el a Lovagok könyörületességi elhivatottságát. A máltai kórház egyedülálló volt a világon: márvány padló, kárpitok a falakon, asztali ezüstnemű, finom lenszövettel felhúzott ágyak, olyan luxus, amely egyetlen más helyen sem létezett akkoriban. Anatómia, gyógyító és sebészi iskolák kerültek létrehozásra Máltán. A pápa és a francia, spanyol és portugál lovagok segítségével a Lovagok palotákat, templomokat építettek és felépítették a gyönyörű Francia Szent János katedrálist. A Nagymester palotája a mai napig különleges fegyvergyűjteménnyel és tíz, a Nagy Keleti Indiák témáján alapuló káprázatos gobelin falikárpittal rendelkezik, amelyeket XIV. Lajos nagylelkűsége adományozott. A francia forradalom viharként söpört át Európán. A Máltai Lovagok franciaországi vagyonát 1792-ben elkobozták, majd ez követően erre a sorsra jutottak az itáliai birtokok is. A Lovagrendeket elsöpörte a forradalom. 1798. június 7-én a francia armada egyiptomi expedíciójának első fregattjai Málta alá érkeztek. Június 9-én Napoleon Bonaparte tábornok megérkezett az armada zömével. Huszadikán reggel Napoleon partra lépett La Valletta városában. A gyenge és tétovázó Nagymester, a német Ferdinand von Hompesch zu Bolheim nagy stratégiai hibája miatt Napoleon harc nélkül megkaparintotta a lovagok dicsőségének és vérének örökségét egy soha be nem tartott ígéretért cserébe: a Lovagok Franciaországban a rangjuknak megfelelő fogadtatásban részesülnek. Így hát Málta, amely századokig ellenállt a törököknek és a kalózoknak, megnyitotta kapuit az ellenségnek. A napoleoni katonák, a forradalom fiai folyamatosan kiraboltak és kifosztottak mindent, amit csak tudtak. Június 19-én Napoleon elindult Egyiptomba a francia armadával, hátrahagyva a sziget védelmére 3.000 katonát Claude Vaubois parancsnoksága alatt. A máltaiak angol csapatok segítségével harcoltak a franciák ellen, akik megadták magukat és feladták a szigetet. 1800. szeptember 5-én brit lobogó lengett a sziget felett. Málta elvesztése a Rend végét jelenthette volna. A Rend azonban, mint a mitikus főnixmadár, újjászületett a saját hamvaiból, nem halt meg és soha nem is fog meghalni. Ironikus módon, miközben a Rend birtokai bárki által büntetés nélkül nyíltan ellophatók voltak és a területét elfoglalták, a hat európai nagyhatalom 1802. március 27-én aláírta az Amiens-i Egyezményt. Ez a nemzetközi békeegyezmény elismerte és biztosította a Jeruzsálemi Szent János Rend független újjáalakítását, védelmét, fennmaradását és szuverenitását. A Rodoszon 1308-ban elnyert és az Amiens-i Egyezmény által elismert szuverenitás soha nem szűnt meg létezni terület nélkül vagy azzal. A Nemzetközi Jog alapelve az, hogy az egyszer átruházott jog nem kívánja meg a fenntartásához azon hatalom folyamatos fennállását, amely által elnyerte ezt a jogot. Ha az egyezmény vagy bármely egyéb törvény egy jog elismerésére alkalmazásra került, akkor az egyezmény vagy törvény megszűnése nem vethet véget az adott jognak.

 

[LAP TETEJÉRE]

Látnivalók

[LAP TETEJÉRE]

Valletta

Málta jelenlegi fővárosa egy jól védhető félsziget végén fekszik, hatalmas erődrendszerrel körülvéve. A város nevét Jean Parisot de la Valette-ről, a lovagrend 1557-68 között uralkodó nagymesteréről kapta. A város mértanilag tervezett, szűk utcái szabályos négyzethálót alkotnak. A házakhoz szükséges követ a város alól hozták fel, több kilométeres alagútrendszert hátrahagyva. A város központján, a Triq ir-Reppublika-n (Köztásaság utca) végigsétálva és kis bolyongást téve a környező utcákban a város összes látnivalóját megnézhetjük.

Ezek közül a fontosabbak:

Városkapu
Szent Jakab erőd (St. James Cavalier) és Szent János bástya
Lovagok szállás (Auberge de Castille)
Régészeti Múzeum, Hadtörténeti Múzeum
Szent János társkatedrális (a „társa” Mdinaban találhat) és a Caravaggio Múzeum
Nagymesterek palotája (ma a köztársasági elnök hivatala és parlamenti üléseket is tartanak itt)
Szent Elmo erőd (a máltai Rendőrakadémiának ad otthont)
Játékmúzeum
Szent Pál hajótörésének temploma, Karmelita templom, Szent Domonkos templom
Manoel Színház (Málta legjelentősebb színháza)

[LAP TETEJÉRE]

Elővárosok

A fővárosnak több, főképp katonai védelmi funkcióra tervezett elővárosa van. A szárazföld felől Floriana város masszív erődítményrendszere védte Vallettát. A város nevét olasz tervezőjéről, Paolo Florianiról kapta. Itt áll a Bombák Kapuja (városkapu), van egy szép botanikus kert (Argotti Botanikus kert) és a Middle Sea House, ahol 1943-ban Montgomery tábornok elkészítette a szicíliai partraszállás tervét, és 1945-ben itt találkozott Churchill Roosevelttel a jaltai konferencia előtt. Valletta a másik elővárosa Paola, ahol egy ókori emlékhely, a Hypogeum a legfőbb nevezetesség. Ez egy több, mint 5000 éves, sziklába vájt közösségi hely, ma már a Világörökség része. A védelmi vonal következő láncszeme Tarxien i.e. 3600-2500-ból származó templomromokkal, amelyek régebbiek, mint az egyiptomi piramisok. A máltai erődrendszer legjobb állapotban megmaradt épületegyüttese a Fort Rinella. Itt áll a híres Száztonnás Ágyú, ami a világ legnagyobb ágyúja. A Nagy Kikötő másik partján álló Vittoriosa (máltaiul Birgu) egy szép és nagyon régi kisváros. Az ideérkező lovagok által épített első városka. Nevezetességei a St. Angelo-erőd, a Tengerészeti Múzeum és a lovagok egyes csoportjainak (lovagi langue-ok) szállást adó paloták (auberge-k)

[LAP TETEJÉRE]

Gozo és Comino szigete

Málta három szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. Gozo szigete igazi kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak. Nyugodt, családias hangulata miatt remek hely arra, hogy elbújjunk a világ elől. A legtöbb látnivaló a sziget fővárosában Victoriában található. Érdemes megnézni a Citadellát, a katedrálist és a városi piacot is. Gozo nagyon kedvelt hely a búvárkodást kedvelők körében. A sziget nyugati részén található egy belső kis tó, mely víz alatti összekötetésben áll a tengerrel, a búvároknak ez igazi paradicsom.

[LAP TETEJÉRE]

Mosta

[LAP TETEJÉRE]

Dóm

A Szűz Mária-templomot önkéntesek építették az eredetileg itt álló kisebb templom köré. 1833-ban kezdték meg a munkálatokat Giorgio Grognet de Vassé helybéli építész tervei alapján. A Szűz Mária-templom arról nevezetes, hogy óriási, alátámasztatlan, 37 méter átmérőjű kupolája az egyik legnagyobb a világon, és állványzat nélkül épült. 1942-ben egy bomba átlyukasztotta a kupolát mise közben, és a templom padlóján ért földet, anélkül, hogy felrobbant volna. Még két találat érte a kupolát, de ezek is robbanás nélkül földet értek. Amelyik a tetőn keresztül landolt a templomban, ma a templom múzeumában van kiállítva.

[LAP TETEJÉRE]

Kelet-Málta

Málta keleti tengerpartja az ország ipari területe, de itt is vannak természetesen hangulatos települések és szép öblök. Érdemes Marsaxlokkot felkeresni. A turista kiadványok „festőien szép, igazi máltai halászkikötőként” emlegetik.

[LAP TETEJÉRE]

Rabat

Rabat, Dél-Málta legnagyobb városa nagyon gazdag a kereszténység kezdeti szakaszából származó emlékekben. A már elmaradhatatlan templomok mellett (Szent Pál-templom, Szent Publius-templom, Szent Ágota-kápolna) itt van a Szent Pál-barlang, ahol a legenda szerint Pál apostol először hirdette a kereszténység tanait. Ezért ezt a helyet tartják a kereszténység bölcsőjének. A város további nevezetességei a Szent Pál- és Szent Ágota-katakombák és a város határában álló hatalmas dominikánus kolostor. Rabat teljesen összeépült az egykori (a lovagok érkezése előtti) fővárossal, Mdinával, amely azonban ma már csak „csendes város” (ezt jelenti a neve arabul). Kicsi, de annál szebb, arisztokratikus jellegű városka hatalmas városfallal. Az itt található Szent Pál-katedrális a máltai érsek székhelye.

[LAP TETEJÉRE]

Attard

itt található a köztársasági elnök rezidenciája, amely sajnos nem látogatható. Közvetlenül a szomszédságában van Málta legszebb parkja, a San Anton-kert, amelyben különleges, telepített növényeket és állatokat láthatunk (parkokból elég kevés van a szigeten).

A déli tengerparton találhatók a félelmetes Dingli-sziklák (Dingli Cliffs), amelyek több, mint 200 méter magasból „esnek” bele a tengerbe. Innen pár öböllel keletebbre fekszenek a búvárok kedvenc merülőhelyei: Ghar Lapsi és a Kék Barlang (Blue Grotto).

[LAP TETEJÉRE]

Észak-Málta

Sliema az egyik leggyorsabban fejlődő település, és ma már ismert fürdőhely. Sok itt a szálloda és élénk a tengerparti élet. A szomszédos St. Julian’s a turisták igen kedvelt nyaralóhelye. Főleg színvonalas szórakozóhelyeiről és pezsgő éjszakai életéről híres (Paceville negyed). Itt található a sziget legmodernebb bevásárlóközpontja, a Bay Street Shopping Center. St. Julian’s és Bugibba között található a Splash and Fun élménypark (meglehetősen kicsi) és a Mediterraneo Marine Park (delfinárium). A sziget észak-nyugati részén található a Szent Pál-öböl, a legnagyobb, több településből összeépült üdülőkörzet. A strandolás, napozás mellett természetesen itt is vannak szép látnivalók: templomok, erődők, ősi templomromok és egy őrtorony. (A legenda szerint ebben az öbölben szenvedett hajótörést i.e. 60-ban Pál apostol.) A Marfa-félsziget egyik érdekes kirándulási célpontja az 1979-ben a Popeye című film forgatásához felépített és róla elnevezett Popeye falu. A sziget csücskénél található a Paradise Bay, amely a sziget kevés homokos strandjainak egyike.

 

[LAP TETEJÉRE]

Természet

[LAP TETEJÉRE]

Domborzat

Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre, délre. Csak a három legnagyobb sziget, Málta-szigete Malta , Gozo Ghawdex és Comino Kemmuna lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Málta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter. A felszíne nagyrészt elkarsztosodott mészkőtáblákból áll.

[LAP TETEJÉRE]

Éghajlat

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi. Az évi csapadék mennyisége: 500 mm.

[LAP TETEJÉRE]

Kultúra

Néprajz, népszokások

Egyéb déli népekhez hasonlóan, Máltán is nagy hagyománya van az ünneplésnek a fiesztáknak.

A fieszták az ország társadalmi életének fontos részei és mindig találnak rájuk alkalmat. Az egyes rendezvények többnaposak is lehetnek. Ilyenkor díszbe öltöztetik az utcákat, az épületeket és felváltva vannak egyházi (hálaadó mise, körmenet) és kulturális (koncertek, előadások) rendezvények.

A legrégebbi fieszta a vittoriosai, amelyet 1090 óta rendeznek meg.

Február harmadik hetében Málta szerte színes, karneváli felvonulások vannak.

Húsvét vasárnapi felvonulásokon Asztarteának, a termékenység istennőjének áldoznak, és különleges süteményt sütnek erre az alkalomra.

 

[LAP TETEJÉRE]

Ünnepek, rendezvények

A máltaiak szeretnek ünnepelni, az év folyamán tucatnyinál is több ünnepnap van. Az egyházi és nemzeti ünnepek sok esetben egybeolvadnak.
Január 1. Újév
Február 10. Szent Pál hajótörése
Március 19. Szent József ünnepe
Március 31. a szabadság napja
Nagypéntek
Húsvét
Május 1. dolgozó Szent József napja
Június 7. emlékezés (4 máltai kivégzésére a britek által 1919-ben)
Június 29. Péter-Pál ünnepe
Augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe
Szeptember 8. a győzelem napja (1565. törökök, 1800. franciák, 1943. németek felett)
Szeptember 2. a függetlenség napja (1964)
December 8. a szeplőtlen fogantatás ünnepe
December 13. a köztársaság napja (1974)
December 25. Karácsony

 

[LAP TETEJÉRE]

Nagyobb kulturális események

Július 14-én nemzeti mozinapot tartanak St Julian's-ban, kísérő rendezvényekkel.

Szeptemberben tartják a különlegesen látványos máltai légiparádét.

Október első hétvégéjén van a híres és nagy hagyományú fesztivál Vittoriosában.

November harmadik hétvégéjén zajlik az egyik legnagyobb máltai sportesemény, a háromnapos Malta International Challenge Marathon.

Húsvéttól szeptember végéig szinte minden héten tartanak valahol fiesztát Máltán.

[LAP TETEJÉRE]

Mentalitás

A máltaiak a katolikus egyház jelentős befolyása miatt szigorú, konzervatív erkölcsi szabályok szerint élnek. Az egyházi kegyhelyek csak megfelelő ruházatban látogathatók. Nincs naturizmus, nyilvános strandokon nem engedélyezett a topless. Elítélik a házasság előtti együttélést. Tilos a válás.

A máltaiak nagyon becsületesek, nem lehet találni túl rámenős boltost, vagy tisztességtelen pincért. Erős viszont a versenyszellem bennük, adott településen belül sem ritkák az egymással rivalizáló intézmények és rendezvények a sport, politika és a kultúra területén.

 

Gasztronómia

A máltai konyha sokat átvett az arab, olasz és angol konyhától, de rendelkezik helyi specialitásokkal:

[LAP TETEJÉRE]

Levesek:

Soppa ta'-l-Armla (özvegy leves) - zöldségleves paradicsommal, tojással, sajttal)
Minestra - paradicsomleves sajttal
Aljotta - halleves fokhagymával és rizzsel

[LAP TETEJÉRE]

Tészták:

Timpana - lasagnaszerű tészta
Fenkata - nyúlmájas spagetti
Sós sütött tészták:
Ricotta - sajttal készült
Lampuka -halhúsból készült (legelterjedtebb máltai halfajta)

[LAP TETEJÉRE]

Főételek:

Fenek moqli - sült nyúl
Bragjoli - olívás marhasült
Tigiega mimlija - sült, töltött csirke

[LAP TETEJÉRE]

Italok:

CISK - helyi sör
Shandy - sör és citromlé keveréke
Lemoncello - citromlikőr
Kaktuszlikőr
Kinnie - narancsból és gyógynövényekből készült üdítőital

 

[LAP TETEJÉRE]

Hogyan juthatok oda?

[LAP TETEJÉRE]

Nemzetközi repülőterek

Málta szigetország, ezért repülővel vagy hajóval érkeznek a legtöbben. Két légitársaság indít járatokat Budapest és Málta között menetrendszerűen és charterként a MALÉV, és az AIRMALTA. Máltán egyetlen nemzetközi repülőtér van, Liqa.

 

[LAP TETEJÉRE]

Fontosabb kikötők

Olaszország felől hajóval is lehet érkezni, A szicíliai Pozzaloból gyors katamarán hozza-viszi az utasokat Máltára a vallettai kikötőbe. Jár át komp Cataniából (Kelet-Szicília), Licatából (Dél-Szicília) és Salernoból (Nápoly mellől) is.

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés az országon belül

[LAP TETEJÉRE]

Megközelítés

A szigeten belüli buszközlekedés megbízható és sűrű. Vallettából kiindulva minden településre el lehet jutni. Bérelt autóval az eldugottabb öblök is megközelíthetők, de sok esetben nem túl jó a látnivalók kitáblázása és az utak minősége is gyenge. A legbiztosabb tájékozódás, ha megkérdezzünk a helyieket. Nagyon szívesen fognak segíteni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Úthálózat, vasúthálózat

Az országban angolszász mintára baloldali közlekedés van. Az úthálózat sűrű, de nem túl jó minőségű. Autópálya és vasút a kis távolságokra tekintettel nem épült.

 

[LAP TETEJÉRE]

Belföldi repülőjáratok

Az egyetlen "belföldi légijárat" a Málta és Gozo között rendszeresen, de nem fix menetrend alapján közlekedő helikopter.

 

[LAP TETEJÉRE]

Belföldi víziközlekedés

Az ország több sziget együttese, de ezek közül csak Málta és Gozo területe jelentős. Comino kicsiny szigetén egy hotel van, a többi lakatlan. Gozo-ra sűrűn közlekedő kompjárat viszi az utasokat.

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

A szigeteken a taxizás jóval drágább, mint buszra szállni, vagy autót bérelni. A repülőtérről fix árért juthatunk el a nagyobb településekre, előre megváltott taxijegy ellenében. (A reptéren váltható.) Egyéb esetben tanácsos az árat előre tisztázni.

 

[LAP TETEJÉRE]

Távolsági busz

Sokan úgy gondolják, hogy a máltai buszokon utazni kihagyhatatlan élmény. A buszok jó része 40-50 éves, de kifogástalan állapotban van. Az utastérben elhelyezett szentképek, vallásos feliratok és házioltárok vigyáznak az útonlévőkre. A buszok Máltán egységesen sárgák, Gozon szürkék, van köztük bumfordi orrú, szögletes, fecskefarkú. A járatok jól szervezettek, a legtöbb járat Valettából és Victoriából indul a szigetek különböző pontjaira.

Sport

A máltaiak szenvedélyesen szeretik a futballt. Ta’Qali-ban található az ország méreteihez képest nagy Nemzeti Stadion és egy, a turistáknak létrehozott kézműves központ (Ta’Qali Craft Center).

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos

[LAP TETEJÉRE]

Külképviseletek

[LAP TETEJÉRE]

Magyarország Xországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Xország magyarországi nagykövetsége

 

[LAP TETEJÉRE]

Beutazás

[LAP TETEJÉRE]

Vízum

 

[LAP TETEJÉRE]

Vámszabályok

 

[LAP TETEJÉRE]

Közlekedés

[LAP TETEJÉRE]

Autóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Taxi

 

[LAP TETEJÉRE]

Busszal

 

[LAP TETEJÉRE]

Vonattal

 

[LAP TETEJÉRE]

Repülővel

 

[LAP TETEJÉRE]

Hajóval

 

[LAP TETEJÉRE]

Bank - Posta - Telefon

[LAP TETEJÉRE]

Bank

 

[LAP TETEJÉRE]

Posta

 

[LAP TETEJÉRE]

Telefon

Ország hívószám: +00

 

[LAP TETEJÉRE]

Hasznos telefonszámok

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás

 

[LAP TETEJÉRE]

Nyitvatartás

 

[LAP TETEJÉRE]

Mi mennyi?

 

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlási tanácsok

 

[LAP TETEJÉRE]

Üzletek

 

[LAP TETEJÉRE]

Biztonság

 

[LAP TETEJÉRE]

Egészség

 

[LAP TETEJÉRE]

Jellnző betegségek:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt oltás:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt oltás bizonyos területeken vagy fokozottabban veszélyeztetett utazóknak:

-

[LAP TETEJÉRE]

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik:

-

[LAP TETEJÉRE]

Javasolt emlékeztető oltás:

-

[LAP TETEJÉRE]

Fontos!

 

[LAP TETEJÉRE]

Hazatérés után

 

[LAP TETEJÉRE]

Kisszótár

[LAP TETEJÉRE]

Általános kifejezések

[LAP TETEJÉRE]

Számok

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

[LAP TETEJÉRE]

Vásárlás, élelmiszer

[LAP TETEJÉRE]

Szállás

 

 

 

 

 

Szórakozás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[LAP TETEJÉRE]